Libegőzés a családdal. Még sohasem jártam itt, most nagy élmény volt.

A János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján áll az 1908-1910 között épített Erzsébet-kilátó. Csodálatos körpanoráma nyílik innen, tiszta időben akár a 77 kilométerre lévő hegycsúcsok is láthatók. A torony 23,5 méter magas, kerek alapformájú, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Tetejére 101 fokból álló csigalépcső vezet fel. A kilátót Schulek Frigyes tervei alapján, részben közadakozásból építették. A körülötte fekvő teraszt 1931-ben alakították ki. A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fa messzelátó hely állt. A János-hegy már a XIX. században a fővárosban élők kedvelt kirándulóhelyévé vált. 1882-ben Erzsébet királyné is tett kirándulást a János-hegy tetejére. Az ő tiszteletére kapta nevét a kilátó. A kilátóból nézve dél és délkelet felé az Alföld terül el, amelyet a Duna szalagja szegélyez. Cegléd és Dunaföldvár még a látókör keretébe esik. Délnyugat felé Törökbálinton, Biatorbágyon és a Velencei-tavon át Székesfehérvárig és Csákvárig kalandozhat a tekintet. Nyugat felé Budakeszi, Páty és Szár hátterét a Vértes-hegység adja. Északnyugaton a Nagy-Kopasz-hegy Nagykovácsival, mögötte a Nagy-Szénás. Északon a Nagy-Hárs-hegy mögött a Pilis sok csúcsa, zárásként a Dobogókő látszik. Északkeleten a Hűvösvölgy, a Kecske-hegy, a Hármashatár-hegy és a Rózsadomb kínál látnivalót. A Dunán túl Vác, Újpest, Rákospalota, Fót és egészen hátul a Mátra, valamint a Bükk-hegység látszik.

GCHete – Hegyvidék teteje